Község

Balony 709 lakosú kisközség a Csilizközben. Hajdani györi várbirtok, mely még az 1200-as évek elött alakult ki. Egy 1252-ben kelt oklevél Villa Bolon néven említi. Balony a szomszédos településekhez hasonlóan egyike azon kevés községeknek a mai Szlovákia területén, amelyek Györ megyéhez tartoztak. A 13.századtól a falu közvetlenül a györi káptalan birtoka. A györi káptalan templomának harangozói laktak a faluban, akiknek kölelességük volt bejárni Györbe harangozni. Tették ezt a 16. század közepéig, amikor is évente 100,- Ft-ot fizettek a györi egyháznak a harangozási kötelezettség megváltása fejében.

A 16. században Balonyt is felperzselték a törökök, 1809-ben Napóleon hadai dúlták fel. Elsö templomát 1780 táján építették. A mai római katolikus Sarlós Boldogasszony  templom 1835-ben épült klasszicista stílusban. A templom belsö berendezése ugyanebböl a korból származik, a Madonna fából faragott szobra a 18. században készült.

A 18. századig Balony környéke mocsaras lápos terület volt – öslakossága zömében halászattal foglalkozott. Közelsége a Dunához a halászatot fö foglalkozási tevékenységgé fejlesztette ki.  A halat a györi, pozsonyi és bécsi piacon értékesítették. A címer is bizonyítja ezt a múltat, mely  egy keresztbe fektetett szigony – nyílvesszö között evezö és csáklya. Egészen 1900-as évek elejéig használták ezt a bélyegzölenyomatot a korabeli hivatalos iratokon.

A község jelenlegi területe 1607 ha, lakóinak száma 709.  A község  érdekesebb épületei közé a már említett 1835-ben épített római katolikus templomon  kívül a 1997-ben felépített faluház, s a 2000-ben átépített tüzoltószertár tartozik.

A községben aktívan müködik a sportszervezet. Az asztalitenisz szakosztály megyei szintü versenyben vesz részt. Önkéntes tüzoltócsapataink a körzeti és járási szintü versenyeken mindig az élvonalban végeznek. A falusi turizmus szele még nem érte el a községet, szállási lehetöség a község területén nincs.